Elkezdődött a Bocuse d'Or szakácsverseny!

 Elkezdődött a világ legrangosabb szakácsversenye, melyen először vesz részt magyar szakács. Széll Tamás az Onyx séfje csapatával már ott van a helyszínen, hogy összemérje tudását a világ vezető szakácsaival.
Idén ír marha és rombuszhal lesz a menüsor része. A köretet minden csapat maga választja mag. A METRO által kialakított piacon már kiválasztották a hozzávalókat.

Hajrá Széll Tamás!!

A közvetítés élőben követhető a Bocuse d'Or hivatalos oldalán.

A fokhagyma termesztése tavasszal

A fokhagyma a magyar konyha egyik legfontosabb fűszernövénye, értékes gyógynövény. Fogyasztása növekvő tendenciát mutat a világban.  Az elmúlt 10 évben 50 %-os termelésnövekedés  volt kimutatható. A világ vezető fokhagymatermelője Kína, mely az össztermés 80 %-át adja. Kiskereskedelmi ára 1000-1700 Ft./kg. Pár éve a piacot elárasztotta a kínai import. Nagy volt, szép volt, és ami talán a legfontosabb, olcsó is volt. A  magyar fokhagyma kisebb, keményebb, és persze  drágább. Mára már rájöttünk arra, hogy nem minden arany, ami fénylik, és egyre nagyobb kereslet mutatkozik a hazai fokhagyma iránt. Jobban járunk vele, mert magasabb a szárazanyagtartalma, az íze sokkal intenzívebb. A kínai fokhagymában mindezekből kevesebb van, több benne a víz, ezért hamar romlik.

 Jómagam is szeretem a fokhagymát, rendszeresen fogyasztom és használom a konyhában. A tavalyi évben ültettem 300 gerzd fokhagymát, ebből kb. harmada tönkrement a fokhagymalégy kártétele miatt, de így is fedezte a család évi fokhagymaszükségletét.

  A fokhagymatermesztés alapja a vetésforgó szigorú betartása. Szárfonálféreg-fertőzést fokozó zöldségfélék, hagymafélék után ne ültessük. Az őszi ásást legkésőbb szeptember közepéig el kell végezni, hogy a talaj le tudjon ülepedni. A szervestrágyázást mellőzzük.

Ültethetjük ősszel és tavasszal. Az utóbbiról írnék pár sort, az őszi ültetésről már úgyis lekéstünk.

 A tavaszi ültetéshez két fajtát ajánlanék. A 'Makói tavaszi (GK-Lelexír)' egy megbízható, igen jól tárolható fajta. A francia 'Thermidrome'  tavasszal és ősszel is ültethető, rózsaszín árnyalatú, rosszabb minőségű talajon is elfogadható termést adó fajta.

A tavaszi ültetés ideje február vége, március eleje. A fokhagymafejeket közvetlenül az ültetés előtt szedjük szét, és csak a külső, nagy gerezdeket ültessük el. A sortávolság 25-30 cm, a tőtávolság 8-10 cm legyen.  A gerezdeket egyenként dugassuk el 4-7 cm mélyre, majd tömörítsük a talajt, hogy a kelés egyenletes legyen, illetve, hogy megakadályozzuk a gerezdek kilökődését a talajból. Április közepétől június elejéig 2-4-szer öntözzük meg, alkalmankét 20 mm vízadaggal. Szedés előtt 2-3 héttel már ne öntözzük.

  A fokhagyma lassú fejlődése, kis lombfelülete miatt nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gyomszabályozásra. Mechanikai gyomirtásnál  (kapálásnál) figyelembe kell vennünk, hogy a fokhagyma sekélyen gyökerezik, ezért könnyen megsérthetjük a gyökérrendszert, ami terméskiesést eredményez.

 

Szépen fejlődtek

Megjelentek a gyomok

 

 

 A növényvedelem egyik módja a vetésforgó, a másik a kémiai védelem, amit kis területen nem tanácsolok. Megvan az esélye a különböző betegségeknek, kártételeknek, de elég kicsi. Nagyobb területen azonban fontos a védekezés. A fokhagymalégy ellen segíthet  a fátyolfólia, de az sem biztosít 100 %-os védelmet. A kifejlett egyedek ugyanis a talajban telelnek, ami azt jelenti, hogy talajfertőzöttség esetén a fólia sem segít.

 

Szárfonálféreg kártétel

Fokhagymalégy bábja

 

 

 

 

 

 

A fokhagyma akkor érett, amikor a levelek megbarnulnak, száradnak. A tavaszi fokhagyma esetében ez július elejére tehető. Érdemes a talajt előtte fellazítani, hogy amikor szedjük, a fokhagymafejek ne szakadjanak le. Csapadékmentes idő esetén hagyjuk a a felszedett fokhagymát 1-2 napig kiterítve száradni. Esős idő esetén vigyük fedett, szellős helyre száradni. Készítsünk fokhagymafüzéreket, így könyebben tárolható.

 

 

Újhagyma hajtatása otthon

Ilyenkor télvíz idején kedvelt csemege az újhagyma. A kamrában felejtett vöröshagymák sokszor csírázni kezdenek, zöld kis hajtások jelennek meg a hagyma csúcsán. Ezek ideálisak az újhagyma hajtatására. Lehetőleg nagyobb hagymafejeket válasszunk erre a célra, hogy nagyobb, erősebb és több újhagymát kapjunk.

 Keressünk egy méretben megfelelő poharat, üveget. Állítsuk bele a hagymákat és töltsük meg vízzel. Csak annyi vízet tegyünk a pohárba, hogy éppen elérje a fejeket. 20 C -on 2-3-4 hét alatt finom újhagymáink lesznek. A hajtatott vöröshagyma fényigénye elenyésző, ezért sötétebb lakásban is sikeresen hajtatható. Két dologra kell odafigyelni. Ez pedig a hőmérséklet és a víz. Túlöntözni nem szabad, mert megrothad. Nagyobb mennyiség esetén hajtathatunk pl. balkonládában, vagy más, használaton kívüli edényben. Ezeket töltsük meg fürészporral, nedvesítsük át és helyezzük rá a hagymákat szorosan egymás mellé. Ne takarjuk be a fejeket, csak helyezzük rá a fűrészporra. Itt is vigyázzunk a nedvességre, ne öntözzük túl.
 Nem igényes, érdemes kipróbálni!

 

A veteményes talajmunkái

 Első feladatunk a  talaj megfelelő kialakítása. A talajmunka célja, hogy a talajt olyan állapotba hozzuk, amely a legmegfelelőbb a ültetendő növények számára, azaz, hogy jó levegő- és vízgazdálkodású legyen.
Az ásás legjobb ideje az ősz. Tegyük fel, hogy ez egy szűz talaj, amelyen évek óta, vagy egyáltalán nem történt zöldségtermesztés. Nagyobb területen érdemes talajvizsgálatot végeztetni, így pontos képet kapunk arról, hogy milyen állapotban van a talaj, mivel kell feljavítani, hogy az növényeinknek megfeljen. Ez már nagybb szakértelmet kíván, ezért most nem is szólok róla bővebben. Nem egy jól profitáló gazdaságot szeretnénk létrehozni, hanem egy hobbikertet, egy haszonkertet, amiből jóízűen falatozhat a család. Ősszel tehát gyomtalanítunk, szervestrágyázunk (szervestrágyát csak minden 3-4 évben dolgozzunk a talajba, körülbelül annyi ideig látja el tápanyaggal talajunkat. Vannak növények, amelyek kifejezetten kedvelik a trágyázott talajt, és vannak, amelyek nem tűrik azt. De erről majd később írok.), majd felássuk azt a területet, amit tavasszal hasznosítani szeretnénk. Az ásás után nem kell gereblyézni, télen a csapadék így jbban leszivárog, illetve a fagy majd megteszi a dolgát, szétporlasztja a megmaradt görönygyöket. Tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, csak gereblyézni kell, esetleg, ha a kelleténél tömöttebb, akkor átkapálni. Ezután hagyjuk a talajt pár napig pihenni, hogy kellően ülepedett talajt kapjuk. Jól megmunkált, mozsalékos, kellően nedves, megfelően ülepedett talaj a legmegfelelőbb a magvak vetéséhez. Ha nem szabadföldbe, hanem cserépbe, kaspóba vetünk, akkor figyeljünk oda, hogy kellően morzsalékos, jó nedvességtartó földet használjunk, ugyanis kicsi a földömeg, ezért gyorsan kiszárad. Ültetés előtt nedvesítsük át a földet annyira, hogy ha markunkban összeszorítjuk, nem áll ösze, hanem szétporlik A vetés utáni gyakori locsolás ugyanis cserepessé változtatja a talajfelszínt, ezért a magok nehezen kelnek ki. Legjobb a laza komposztföld, amelyet homokkal keverjünk össze. A tápanyagellátással ebben az időszakban még nem nagyon kell foglalkoznunk. A növények tápanyagszükséglete szétoszlik a tenyészidő teljes hosszára. Nem juttathatjuk ki a teljes tápanyagot a  tenyészidő elején, mert a növény nem tudja hasznosítani azt. Jobb esetben kárba vész a kijuttatott tápanyag, rosszabb esetben a növények is tönkremennek. Erről szólok a következő bejegyzésben..

A veteményeskert lényege

 Nos, elég sok érv szól amellet, hogy kertünkben veteményest alakítsunk ki. Egy négytagú család évi frisszöldség-szükséglete kb. 250-400 négyzetméteren termelhető meg. Abban az esetben kell ekkora terület, ha semmilyen más forrást nem használunk a zöldségnövények beszerzésére. Itt már az is megterem, amit télen használunk fel, mint pl. a krumpli, hagyma, káposzta, savanyított uborka, stb. Egy ekkora kerttel már sok dolog van. Sok türelmet, hozzáértést, kitartó munkát igényel. Sokan felteszik a kérdést, hogy megéri-e, hiszen olcsóbb megvenni a boltban, és sokat is kell dolgozni rajta. Lehet. De az élmény elmarad. A kertben termett paradicsom íze összehasonlíthatatlan a boltival. Nem beszélve arról, hgy tudjuk mit eszünk. Nincs annál jobb érzés, mint reggel kimenni a kertbe, begyűjteni a termést, és jóízűen elfogyasztani reggelire, vagy főzni belőle valamit. Nem kell beülni az autóba, felszállni a villamosra, hogy bevásároljunk. Szezonális. Azt eszünk, ami a kertben terem. Frissen, nyugodt szívvel ízlelgetjük, akár nyersen is. Tavaly vetettem cukorborsót. Olyat, aminek a héja is ehető. Minden nap, hosszú perceket álltunk a gyerekekkel a borsóbokrok mellett, majszoltuk a roppanós hüvelyeket. Imádtuk!
 



 

 

 Visszatérve, azt gondolom, hogy az olvasók többsége nem szeretné az egész családot egész évre ellátni zöldséggel, ezért egy jóvel kisebb terület is elegendő ahhoz, hogy örömünket leljük a kertészkedésben. Akár 10-20 négyzetméteren is kialakíthatunk egy kis kertet, ahol  szabadídőnkben gondozhatjuk a haszonnövényeinket.

 A veteméyneskert  szemetgyönyörködtető látvány lehet egy kertben, ha az megfeleően van tervezve és gondozva.

 

 

Január, február, itt a nyár...

 Bizony, ha jobban belegondolunk, ez a mondás, kertészeti szempontból valóban megállja  a helyét. Eredetileg is a földművesek használták. Az ünnepek után elkezdtek mozgolódni a gazdák. Lassan előkerült a papír, a ceruza, elindult a tervezgetés. Ki mit ültet, mikor és hova. Leltár készült. Megvették amire az elkövetkező idényben szükségük volt, hogy a munkálatok kezdetén minden kéznél legyen.  Ha szabadföldbe vetünk, akkor valamivel könnyebb dolgunk van, hiszen, remélhetőleg már ősszel megtrágyáztuk, felástuk a földet, amely csak arra vár, hogy az idő megengedjen, és a szorgos gazda elszórja a magokat. Kert híján marad az erkély, a kaspók, cserepek világa. Aminek ugyanúgy megvan a maga varázsa.  Részemről egy kicsit nagyobb szervezést igényel, mert nincs tapasztalatom ezen a területen. Kicsinek érzem a teret, ezért majd próbálom  minél takarékosabban kihasználni az erkélyemet, sok lesz a cserép, a föld, amit majd az emeletre cipelhetek.
 Idén új lakásból foglak benneteket a zöldségtermesztés világába kalauzolni. Sajnos, ehhez a lakáshoz nem tartozik kert. Mint már amlítettem, egy erkélyem van, ami szerencsére keleti fekvésű. Itt fogom kialakítani miniatűr, városi zöldségeskertemet. Elméleti síkon a szabadföldi zöldségtermesztésen lesz a hangsúly, ezt próbálom majd a gyakorlatban, kisebb módosításokkal, az erélyemen megvalósítani. Meglátjuk, sikeres vállalkozás lesz-e cserepes paradicsomot, paprikát, spenótot, salátát termeszteni.
 Vágjunk hát bele!

Legyen idén is tele a kosár!

 

Fokhagymatermesztés a kertben

 Rohamosan nőnek a fokhagymáim. Tavaly, október 20-án ültettem 300 fej fokhagymagerezdet. Egy francia és egy makói fajtát választottam, fele-fele arányban. Február végétől, miután elolvadt a hó, szinte minden nap kimentem a kertbe, lehajoltam, néztem, vártam, hogy kibújjanak. Március 7-én végre megmutatták magukat, nagy örömömre egy gerezd sem fagyott ki. Ma lefotóztam őket.









Erre a területre, ami egy hatalmas fenyőfa mellett van, először ültettem fokhagymát.
A képen látszanak a tűlevelek, amelyeket a tél során vetkőztt le magáról.
Úgy tudom, a fenyő savanyítja a talajt, kíváncsi vagyok, milyen hatással lesz a fokhagymára.



A kapálás már várat magára, a gyomok is előkerültek.